Mindig is előtérben voltak számomra a sportok és többet is kipróbáltam. Először első osztályban ismerkedtem meg a Focilabdával. 7évig elég sikeresen űztem ezt a sportot, majd a csapat megszűnése miatt abbahagytam. Általános iskola utolsó három évében kezdtem kézilabdázni, amit nagyon szerettem. Most is figyelemmel követem a meccseket és a kedvenc csapatomat a Fradi női kézilabda egyesületét. 2012-ben vittek el az első ITF taekwon-do edzésemre, aminek azóta is a szerelmese vagyok. Nagyon sok mindent adott nekem ez a sport. Például: kitartást, türelmet, emlékeket és a legfontosabbat, barátokat. Büszke vagyok az eddig elért eredményeimre és szeretnék még több dolgot elérni ebben a harcművészetben.

Choi Hong Hi tábornok a Taekwon-do legendás alapítója. Befolyásos katonatisztként az 1950-es évek közepére létrehozta tudományos elvekre, a koreai szellemiségre és különleges lábtechnikákra épülő, új, kihívást jelentő harcművészetét, ami először a hadseregben került bevezetésre. A TKD mozgásanyaga alapvetően hat különböző részre bontható.

Bázistechnika, vagy alapgyakorlatok (Gibon Yonsup)

Ezek adják a Taekwon-dos mozgás alapját, itt sajátítják el a tanulók (és a mesterek) a mozgások minél precízebb, erősebb, szebb kivitelezését. Ezeket a gyakorlatokat a TKD-sok egyedül végzik, képzelt ellenfelek elleni hárításokat, támadásokat csinálnak, a gyakorlás által pedig a mozgáskultúra fejlődik, ezáltal az összes technika egyre rendezettebbé válik, egyre kevesebb fölösleges mozdulattal.

Formagyakorlatok (Tull)

A formagyakorlatok közben a Taekwondoin a bázistechnikában begyakorolt mozgásokat felhasználva, egy előre meghatározott sorrendben hajtja végre, melynek ritmusa, iránya előre meghatározott, megkoreografált. A technikákat itt is képzeletbeli ellenfelek ellen hajtjuk végre. A fontos különbség a bázistechnikához képest, hogy a gyakorlatok itt adottak, és különösen fontos a megtanultak egybeépítése, összekötése.

Formai küzdelem (Yaksok Matsuki)

A formai küzdelemben már valódi ellenféllel, párral áll szemben az ember aki ellen kötött lépésekben, de félig szabad technikákkal hajt végre támadó illetve védekező technikákat, egy félig kötött alap koreográfia mellett. A formai küzdelmeknek három fajtáját különböztetjük meg: a három-, a két-, illetve egylépéses formai küzdelmet.

Önvédelem (Hosin Sul)

Ez a rész nem szorul különösebb magyarázatra, a Taekwon-do mozgásanyagának kiemelt része foglalkozik az önvédelemmel, melybe beletartozik mind az egy-, illetve több ellenféllel szenbeni önvédelem, illetve fegyveres (fegyveres támadó elleni) önvédelem is.

Töréstechnikák (Kyokpa)

A töréstechnikák alapvetően két részre bonthatóak: erőtörés, illetve speciáltechnikai törések. Az erőtörés lényege, hogy egy adott támadó technikával minél erősebb, vastagabb célpontot törjünk el. Ez általában egy vagy (inkább) több deszkalap, tégla, vagy kifejezetten erre a célra kitalált, újra felhasználható műanyag törőlap. A speciáltechnikai törés abban különbözik, hogy valamilyen egy vagy több nehezebb helyen levő célponton hajtjuk végre a törést. Ez lehet egy nagyon magasan tartott deszkalap, több lap egymás utáni eltörése, vagy több lap egyszerre történő eltörése azonos vagy különböző technikákkal.

Küzdelem, szabad küzdelem (Chajoo Matsuki)

Az önvédelem mellett ez a másik olyan téma, ami kevesebb magyarázatra szorul, és magától értetődő. Itt már a mozgások, technikák szabadon megválaszthatóak, és bizonyos szabályrendszeren belül gyakorlatilag bármit lehet használni. Alapvetően kötelezően (nyitott kezes) kesztyűt, lábfejvédőt kötelező használni a küzdelemben, opcionálisan (szivacsos) sípcsontvédőt, fejvédőt, fogvédőt, férfiaknak szuszpenzort, nőknek mellvédőt szokás használni. Öv alatt semmilyen technika nem hajtható végre. A találati felületek a felsőtest eleje, két oldala, vállak, illetve a fej. Fejre nem szabad toló rúgást végrehajtani, nyak, hát pedig tiltott területek.

írta: Barta Dorina