Az asztalitenisz
A kedvenc sportágam az asztalitenisz, más néven pingpong. A pingpong egy olyan labdajáték, melyben kettő vagy négy játékos üt egy 4 centiméter átmérőjű labdát egy asztalon. A több mint 2 és fél méter hosszú asztal ketté van osztva egy 15,25 centiméteres hálóval.
A játék egy szervával kezdődik, melyben a labdának mindkét térfélen le kell pattannia, az ellenfélnek viszont úgy kell visszaadnia, hogy csak a túlsó térfélen pattanjon, ezután már a szerváló játékosnak is így kell visszaadnia. Egy játszma 11 pontig tart, és kettő szervánként van szervacsere. Legalább két ponttal kell nyerni, tehát 10:10-nél még kell szerezni két pontot a győzelemhez.
Története hosszú múltra tekint vissza, egyes források szerint a korabeli Európában már a 12. században ismertek és játszottak egy, a mai asztaliteniszhez nagyon hasonló játékot. A sportág mai formájában a 19. században jelent meg Angliában, ahol eleinte szabadidős szórakozásnak, úriemberekhez méltó testmozgásnak számított. A pingpong sokáig nem szerepelt az olimpiák műsorán, csak 1988-ban, Szöulban vették fel a hivatalos listára.
A magyar aranycsapat, vagyis az 1979-ben a phenjani világbajnokságon aranyérmet nyert csapat tagjai: Gergely Gábor, Jónyer István, Klampár Tibor. Jelenleg Magyarország legeredményesebb játékosa Majoros Bence. (világon a hatvanadik). Külföldi színekben versenyző magyarok közül pedig Oláh Benedek a legeredményesebb, aki a világ nyolcvanötödik legjobb játékosa jelen állás szerint.
Azért a pingpong a kedvenc sportágam, mivel a többi sporthoz képest ebben vagyok a legjobb. Valószínűleg azért mert keveset kell futni játék közben. Az tetszik benne különösen, hogy nem muszáj fizikailag a topon lenni jól játszass, mivel főleg fejben, mentálisan kell fejlett lenni, mert nem mindegy, hogy, hogy üti, csavarja meg a labdát az ellenfél. Konkrétan nem tudom megmondani, hogy mióta űzöm, azt hiszem, általánosban kezdtem, amikor az egész december a pingpongozásról szólt, viszont az év többi részében már nem volt lehetőség. Miután beköltöztem a kollégiumba újrakezdtem, így ez fent maradt hobbiként. Nem játszom benne profin, nem is akarok, csak szórakozásból. Szoktam olyan videókat nézni, amelyekben profi játékosok játszanak, mert lenyűgöznek. Különösebben nem jelent számomra sok mindent, egyszerű időtöltésnek szerintem megfelel.
írta: Demján Gergő